A behajtási költségátalány magyar módra

A Brüsszelben kitűzött céllal, azaz tegyünk valamit az európai piacon a fizetési morál javítása érdekében, mégcsak nem is lenne gond. A kiválasztott eszköz, az a bizonyos 40 euró a kérdés. Talán ha a számla értékének valamilyen százalékában határozták volna meg? De nem így tették.

5 millió forint vagy például 55.555,- euró értékű számlánál is ennyi a törvény nyújtotta „segítség”.

Követeléskezelői szemmel kevés esélyét látjuk annak is, hogy egy vevő, aki már hónapok vagy talán évek óta sem fizet, hirtelen ettől jó útra tér.

Kíváncsian várjuk mikor találkozunk Magyarországon azzal a „bővítéssel”, ami már Németországban hatályos. Ott a késedelmesen átutalt, kifizetett munkabér esetén is követelhető ez a bizonyos 40 euró. Elvileg!

Addig is megosztjuk Önnel a jelenlegi aktuális információkat a magyar behajtási költségátalányról:

A bevezetése hátterében a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv áll.

Kizárólag a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpont után módosított szerződések esetében alkalmazható.

Pénzneme az új Ptk. 6:155. § (2) bekezdése értelmében a főtartozás pénzneméhez igazodik. A 40 eurót a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes MNB árfolyamon kell forintra átszámítani.

Nem „a kötelezett köteles” fizetési késedelem esetén behajtási költségátalányt fizetni, hanem „a jogosult tarthat arra igényt”.

Önkéntes teljesítés hiányában fizetési felszólítással kell érvényesíteni a behajtási költségátalányt, amire csak a késedelem bekövetkezésének napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetősége a jogosultnak.

Összege független a pénztartozás összegétől és a késedelembe esés időtartamától is. A késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

40 eurónál magasabb összegben is megállapodhatnak a szerződő felek, de ennél alacsonyabb összegben nem. Előre elengedni, vagy kizárni nem lehet.

Késedelmenként kell fizetni. Ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor minden késedelmes részlet esetén érvényesíthető.

A behajtási költségátalány nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, ezért az áfa tv. 65. §-a alapján nem képez adóalapot, arról számlát sem kell kiállítani.

Ha a jogosult a követelését nem érvényesíti (pl.: lemond róla vagy elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

 

Mindemellett nekünk jobb ötletünk is van!